Október 19-én Budapesten, a Szent István-bazilika előtti téren a boldogok sorába iktatták Sándor István vértanú szalézi testvért. 
A szentmisét Erdő Péter bíboros mutatta be, a boldoggá avatási dekrétumot Angelo Amato bíboros, a Szentatya követe olvasta fel. Sándor István vértanúságának példája felidézi: a vértanúk üldözőikért is imádkoznak. Boldoggá avatásakor őszintén és tiszteltettel tekintünk a múltba, mely a kiengesztelődés és lelki megújulás lehetőségét nyújtja – fogalmazott szentbeszédében Erdő Péter bíboros.
Boldog Sándor István szalézi vértanú életrajza:
Sándor István Szolnokon született, 1914. október 26-án; édesapja MÁV segédmunkás volt. 1931-ben a fémipari szakiskola elvégzése után vasesztergályosként helyezkedett el. 1936-ban belépett a szalézi rendbe, 1940-ben tette le első fogadalmát, majd 1946-ban örökfogadalmat tett mint szerzetes testvér. 1940-49-ig nyomdászként dolgozott a rákospalotai szalézi nyomdában. Közben 1941-45 között kisebb megszakításokkal híradós katonaként szolgált a hadseregben.
1946-tól munkásfiatalokat vezetett a rákospalotai KIOE-ben (Katolikus Ifjúmunkás Szervezet).
Sándor István lakhelye, s működésének fő színhelye a Clarisseum (nevét az alapító gróf Károlyi Sándorné Korniss Klára védőszentjenek nevéről kapta.) Az Ybl Miklós által tervezett épület az Újpestet Rákospalotával összekötő közúti felüljáró mellett áll. Ebben az épületben volt 1950 tavaszáig a szalézi rendház és a legszegényebb családok iskolás gyermekeit befogadó fiúnevelő intézet, amelyhez annak idején egy nagy park, egy cserkészotthonnak szolgáló ház, egy nyomda meg több más épület tartozott. 1949-ben Sándor István sekrestyés lett. Szoros kapcsolatot tartott fenn a kék ávósokhoz katonai szolgálatra behívott munkásfiatalokkal. Csoportjával levél útján a katonaidő alatt is élénk kapcsolatot tartott.
1950-ben a többi renddel együtt a szalézi rend működését is betiltották. 1951 februárjának végén a hatóság tudomására jutott Sándor István illegális tevékenységének egy része. Hogy letartóztatását elkerülje, Kiss István álnéven a Persil gyár dolgozója lett, s bejelentés nélkül lakott rendtársa, Dániel Tibor lakásában. Kapcsolatait is részben rajta keresztül tartotta fenn. Ez időben kirándulásokat, magánházakban összejöveteleket szervezett és hittant tanított.
1952 júliusában letartóztatták. A Budapesti Hadbíróság 1952. október 28-án tárgyalta az ügyet. 1952. október 30-án tartott tanácskozása elvetette a kötél általi halálra ítéltek kegyelmi kérvényét. A feddhetetlen jellemű, talpig becsületes Sándor István testvér 1953. június 8-án bitófán fejezte be tartalmas életét
Az Egyházmegyei Bíróság 2006. május 24-én indította el a boldoggáavatási eljárást. Sándor István lesz az első magyar szalézi szerzetes, akit az Egyház a boldogok sorába emel.
Boldoggáavatás
Ferenc pápa döntése szerint Sándor István szalézi szerzetes testvér, vértanú boldoggáavatási szertartása október 19-én lesz Budapesten. A pápa képviseletében Angelo Amato szalézi bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa végzi majd a boldoggá avatást, a szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, érsek mutatja be. A szertartáson a tervek szerint jelen lesz Pascual Chávez szalézi rendfőnök is, aki erre a hétvégére időzítette látogatását a szalézi letelepedés századik évfordulóját ünneplő Magyar Szalézi Tartományban. A boldoggáavatás helyszíne Budapest, a Szent István-bazilika előtti tér.
Forrás: Magyar Kurír, www.sandoristvan.hu)