Kedves Atyák, Szülők és Hitoktatók!
Bizonyára többen értesültek már a 2013. szeptemberében bevezetésre kerülő kötelező erkölcstan, ill. az annak alternatívájaként választható hit- és erkölcstanoktatásról. A csatolt dokumentumokban néhány hasznos információval szeretnénk segítséget nyújtani minden érintettnek.
Tájékoztató szülőknek a hit- és erkölcstanoktatásról
Tájékoztató papoknak a hit- és erkölcstanoktatásról
Szórólap hit- és erkölcstanoktatáshoz
Pál Ferenc katolikus pap és mentálhigiénés szakember. Könyvbemutató és előadás: A szorongástól az önbecsülésig címmel.
Új helyszín: DISZI aula!!!
Tájékoztató a szülőknek
Nagy örömünkre szolgál, hogy a szülők eleget téve keresztény fogadalmuknak, amit a gyermekük megkeresztelésekor tettek, fontosnak tartották, hogy gyermekeik már az óvodában, vagy 4. osztályosként is megismerjék a Bibliát, Istent , Jézust.
Legyenek tisztában a fogalmakkal:
Az erkölcs oktatás (etika) és, a Hit – és erkölcstan (hittan) választható és nem kötelező.
A szülő vagy az erkölcs oktatást(etika ) oktatást, vagy a Hit – és erkölcstan (hittant) választhatja.
Mit tartalmaz a két tantárgy?
1.Az etika: az erkölcs filozófiája, viselkedéstannal, illemtannalfoglalkozó elveket tárgyalja. Tehát vallásokon kívüli. Itt nincs szó Istenről, Jézusról, vallásról.
Az erkölcs oktatás szükséges, de ha valakit nem úgy nevelnek otthon, nem biztos, hogy megtanulja az iskolában, mert az otthoni példa a maradandó!
Úgy gondolom, hogy az erkölcsre a gyereket nem tanítani kell, hanem erkölcsösre, nevelni kell.
A szülőknek, testvéreknek, nagyszülőknek úgy kell élni, hogy természetes legyen a gyermek számára, hogy egymást segítjük, szeretjük és nem pedig akadályozzuk az életben.
Amennyiben otthon nem tanították meg erre a gyermeket, természetes, akkor szükséges, hogy az iskola tanítsa!
2. Hit – és erkölcstan (Hittanóra) az más, mert nem minden szülő ismeri a Biblia történeteit, Istent, Jézus tanítását.
Mit tanul a gyerek a Hit – és erkölcstan órán ( hittanon )?
A.) Erre a kérdésre a legegyszerűbben azt tudnám válaszolni, hogy megismeri azt az Istent, aki őt szüleinek ajándékozta, azt az Istent, aki őket gyermekként is szereti.
B.) Természetesen az Istent legjobban onnan ismerhetjük meg, ahol magát kijelentette, ez pedig nem más, mint a Biblia.
Az itt leírt történeteket mondjuk el, játsszuk el olyan formában, hogy azt a gyermekek is megértsék, és a tanulságokat a maguk számára levonják.
C.) Tanulunk Jézusról, aki megváltotta őt. Tanításáról, cselekedeteiről.
Hogyan kell a parancsolatokat megtartva szeretetben élni.
Reméljük, hogy ezek az együttlétek, sokat segítenek a gyermekek fejlődésének ebben a szakaszában.
A jogszabály szerint az iskolákban, az első osztályosok a beiratkozásakor fogják megkapni a NYILATKOZATOT.
A MOST 4. OSZTÁLYOSOK gyermekek szüleinek is NYILATKOZNI KELL !
A Nyilatkozatot az iskola igazgatójától kell kérni, igazgatójánál kell kitölteni, leadni
ÁPRILIS 30 – IG.
A NYILATKOZAT KITÖLTÉSEKOR IRJA MAJD BE:
A RÓMAI KATOLIKUS HIT és ERKÖLCSTAN OKTATÁST VÁLASZTOM.
Döntsön jól!
Köszönjük, hogy gyermekének aHit – és erkölcstan (hittant) választja!
Jorge Mario Bergoglio 1936. december 17-én született Buenos Airesben, olasz bevándorló munkáscsaládban. Ötgyermekes családban nőtt fel, édesapja Olaszországból vándorolt ki Argentínába, és a vasútnál dolgozott. Kémiát tanult, de a papi hivatást választotta. A szeminárium elvégzése után, 1958-ban belépett a jezsuita rendbe. A filozófiai doktorátus megszerzése után irodalmat, pszichológiát és filozófiát tanított, 1969-ben szentelték pappá. A kiváló vezetési képességekkel megáldott Bergoglio 1973-tól hat évig a rend tartományfőnöke, 1980-tól annak a szemináriumnak a rektora volt, amelyben végzett, doktori értekezését Németországban készítette el. 1998-ban lett Buenos Aires érseke, 2001-ben kreálta bíborossá II. János Pál pápa. Három vatikáni kongregációnak is tagja, 2005 óta az Argentin Püspöki Konferencia elnöke.
Bergoglio teológiai gondolkodásában inkább mértékletes, kész a párbeszédre. Küzd a társadalmi igazságtalanságok ellen, határozottan kiáll a szegények mellett. Aszketikus hozzáállással viszonyul a világhoz: tömegközlekedéssel jár, nem költözött be a főpapi rezidenciába, s állítólag még ételeit is maga készíti. Sokoldalú: jó szakács, szereti az operát, a görög műveltség barátja, Shakespeare és Dosztojevszkij a kedvenc írója. Jól úszik, erős, holott gyerekkora óta tüdőproblémái vannak. A kevés szavú ember megszólalásainak súlya van a 40 milliós Argentínában, ahol a lakosság 90%-a katolikus. Karácsony és húsvét idején Bergoglio felkeres beteg gyerekeket ápoló kórházakat, fogházakat, megmossa a betegek és foglyok lábát, de a közszereplés nem az ő műfaja.
(Magyar Kurír)
2013. február 28-án az esperesi kerület plébánosai, papjai, egyháztanács-tagok és az érdeklődők az Ady Endre Könyvtárban találkoztak, hogy közösen gondolkodjanak az egyházmegye életéről. Ott volt Varga Lajos segédpüspök úr, Molnár Zsolt irodaigazgató, Borbáth Gábor EKIF főigazgató. A megjelenteket Baffi István kerületi esperes köszöntötte. A beszégetés központi témája az egyházi iskolák, a plébániák és az esperesi kerületekben levő egyházközségek együttműkődési formái voltak.
Egyetértés alakult ki abban, hogy erősíteni kell az iskolák és a plébániak kapcsolatait, át kell gondolni a plébániavezetők képzését, a plébánosok munkájának fókuszában egyre inkább a közösség építésnek kell állnia.
A beszélgetés lezárása után pár perccel mondott le hivatalosan XVI.Benedek pápa, ezért a jelenlevők énekükkel és imájukkal fejezték ki hálájukat és ajánlották a leköszönt pápát Isten kegyelmébe.
Az eseményen készült képek itt tekinthetők meg!
Egyházmegyei Zsinat ülése Hatvanban, 2013. október 31-én
A zsinati ülés témája az egyház társadalmi jelenléte volt. Az esperesi kerület papjain és plébániai képviselőin kivül ott volt Varga Lajos püspök úr és Baffi István kerületi esperes.
Az első részben Máthé György esperes, témafelelős vitaindítójára került sor. Ezt követően Aszód, Bag, Boldog, Dány, Galgamácsa, Galgahévíz, Hévízgyörk, Hatvan-Belváros, Hatvan-Új, Kóka, Püspökhatvan, Tura és Zsámbok képviselői számoltak be arról, hogy milyen missziós lépésket tesznek a keresők felé; hogyan élik meg az ökumenizmust; milyen lehetőségeket (és veszélyeket) látnak a média használatával kapcsolatosan.
A Zsinat fóruma itt olvasható ! A találkozón készült képek itt tekinthetők meg!
A következő hatvani ülésre 2013. december 5-én (csütörtökön) kerül sor, akkor az evangelizáció lesz a téma.
Október 19-én Budapesten, a Szent István-bazilika előtti téren a boldogok sorába iktatták Sándor István vértanú szalézi testvért. 
A szentmisét Erdő Péter bíboros mutatta be, a boldoggá avatási dekrétumot Angelo Amato bíboros, a Szentatya követe olvasta fel. Sándor István vértanúságának példája felidézi: a vértanúk üldözőikért is imádkoznak. Boldoggá avatásakor őszintén és tiszteltettel tekintünk a múltba, mely a kiengesztelődés és lelki megújulás lehetőségét nyújtja – fogalmazott szentbeszédében Erdő Péter bíboros.
Boldog Sándor István szalézi vértanú életrajza:
Bővebben: Boldog Sándor István vértanú
Országos kórustalálkozót rendezett október 19-én, szombaton a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. A Budapest Kongresszusi Központban 15 órakor kezdődött hangverseny a Magyar Katolikus Kultúra Napjai idei rendezvénysorozatának központi eseménye, amelyen tizenöt egyházmegye számos kórusa, közel kétezer énekes adott bizonyságot arról, hogy aki énekel, kétszeresen imádkozik.
A Magyar Katolikus Egyház művészeti értékeinek bemutatására, szélesebb körű megismertetésére a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia évről évre megrendezi a Magyar Katolikus Kultúra Napjait. 2013-ban október 7. és 13. között került megrendezésre a rendezvénysorozat. Kiállítások, könyvbemutatók, kerekasztal-beszélgetés és más kulturális rendezvények várták az érdeklődőket országszerte.
Az október 19-i kórustalálkozón csaknem kétezer kórustag vett részt, közülük tizenöt énekkar mintegy hatszáz tagja színpadra is állt, a kétrészes koncerten az egyházzenei irodalom ismert és kevéssé ismert alkotásai csendültek fel kórusonként, illetve összkari megszólalásban. Megszólaltak a székesegyházak énekkarai, valamint a nagyobb városok és kisebb egyházközségek kórusai. Az esemény főszervezője Veres András szombathelyi megyéspüspök volt, a zenei főszervezők: Beer Miklós váci püspök, az Országos Magyar Cecília Egyesület elnöke, Bubnó Tamás, Sapszon Ferenc, Tardy László karnagyok és Varga László karnagy, az OMCE központi igazgatója.
Bővebben: A Szent Adalbert kórus az Országos Katolikus Kórustalálkozón
Nevezetes szerepe volt a városnak II. Lajos uralkodása alatt. Az 1525 május havában Rákoson összegyűlt köznemesség elhatározta, hogy öt hét múlva Hatvanban fejenként fegyveresen összegyűl, hogy az ország védelméről tanácskozzék. Lajos király, a pápai nunczius, a lengyel király követe, több főpap és világi úr kiséretében július 30-án érkezett Hatvanba. A gyűlést szabad ég alatt, nagy mezőn, színkör módjára deszkakerítéssel körülvett helyen, tartották meg. A megjelent nemesek számát egy udvarnok 14.000-re teszi. A hatvani országgyűlésen a rendek haragja elsősorban Báthory István nádor, Sárkány Ambrus országbíró és Szerencsés Imre kincstartó ellen fordult, a kik közül az előbbi kettő az előülést követő éjjel elmenekült, míg a többi urak legnagyobb rettegésben töltötték az éjszakát.
Az eseményen készült képek itt tekinthetők meg: >>>